A fideszes vezetés szerint sikeresen elindult a mesterséges intelligencia alapú program, amely Miskolcot mintavárossá tenné. Az ellenzék viszont inkább csak parasztvakításnak tartja a kezdeményezést, amely szerintük a csődközeli település valós gondjait nemigen oldja meg.
Magyarországon az okos város fejlesztések az elmúlt években nyertek lendületet, bár tudatosan végigvitt, átfogó koncepciót még kevés helyen láthatunk. Miskolc kiemelkedik a hazai törekvések közül: 2025 áprilisában stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a város, Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos és a Gábor Dénes Egyetem, amelynek értelmében Miskolc lesz Magyarország első mesterséges intelligencia mintavárosa.
A Népszava cikke járt utána, hol tart az a projekt, aminek oly nagy visszhangja volt áprilisban a borsodi megyeszékhelyen.
Tavasszal harangozta be Tóth-Szántai József polgármester Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos társaságában, hogy hazai települések közül elsőként a borsodi megyeszékhelyen fejlesztik a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokat. Az ígéretek szerint mindez megjelenik majd a közlekedés szervezettségében, a város cégeinek működésében és a gyorsabb információáramlásban is, de hatékonyabbá válhatna a hulladékkezelés, sőt, a bűnmegelőzés is.

„Miskolc nem csupán egy újabb okos város lesz a térképen, hanem példa és laboratórium is egyben, ahol a jövő Magyarországa formálódik. A most elindult mintaprojekt nemcsak technológiai áttörés, hanem társadalmi lehetőség is: egy város, ahol az M.I. nem elvonatkoztatott fogalom, hanem mindennapi segítség” – fogalmaztak akkori közleményükben.
Eltelt fél év a bejelentés óta, de a kérdés jogosan merül fel: mennyire érezhetik bőrükön a helyiek a mesterséges intelligencia használatának áldásos hatásait?
A miskolci városháza válaszában eredményként emelte ki, hogy a város kezdeményezésére létrejött az első összvárosi platform, az UrbanTech Platform, amely a Mesterséges Intelligencia Stratégia 2.0 céljait városi szinten fogalmazza meg és ülteti át a gyakorlatba. Az energiahatékonyság, a közlekedésirányítás, a városi biztonság és az adatvezérelt városüzemeltetés területén azonban még csak ezután indulnak el az úgynevezett pilot-programok.
A település első, mesterséges intelligenciával támogatott okosvárosi applikációja, a Miskolc Minden – röviden MiMi – már elkészült. Célja, hogy egyetlen digitális felületen tegye elérhetővé a legfontosabb városi szolgáltatásokat, híreket, eseményeket, valamint a lakossági bejelentések és közösségi visszajelzések kezelését. Az applikációba MI-alapú asszisztens is beépül, amely segíti a felhasználókat az információk gyors elérésében és a városi ügyek intézésében. A fejlesztés részeként a jövőben elindulhat az intelligens parkolási rendszer is, amely gépi látásra és valós idejű adatelemzésre épül, lehetővé téve, hogy a miskolciak valós időben lássák a szabad parkolóhelyeket.
A gyakorlatban azonban egyelőre kevésbé rózsás a kép. Szopkó Tibor, korábbi alpolgármester, jelenlegi ellenzéki önkormányzati képviselő elmondta, hogy sem politikai közszereplőként, sem egyszerű városlakóként nem tapasztalta eddig a mesterséges intelligencia használatával Miskolcnak beígért előnyöket. A MiMi nevű applikáció is csak véletlenszerűen jött elém egy-két nappal ezelőtt – mondta. Szavai szerint a kezdeményezés inkább csak afféle városmarketing, mert sem elég pénz, sem elég tudás nincs a fejekben, hogy valóban hatékkonyan használják a digitális eszközöket.
„Talán be lehet majd jelenteni az appon keresztül, ha valaki kátyút lát az úton, de attól azt még nem fogja senki sem kijavítani. A közlekedés sem javul meg, vagy legfeljebb csak virtuálisan, ha közben a valóságban sűrítés helyett éppenséggel ritkítják a villamosjáratokat, mint ahogyan teszik” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
De mi is az az okos város?
Az okos város, angolul smart city, olyan modern település, amely a legújabb digitális technológiákat és információs-kommunikációs rendszereket alkalmazza a városi élet minden területén. A koncepció lényege nem pusztán a technológia bevetése, hanem az, hogy ezek az eszközök a város lakóinak életminőségét javítsák, a városi szolgáltatásokat hatékonyabbá tegyék, és hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz. Az okos város szenzorokkal, adatgyűjtő rendszerekkel és intelligens megoldásokkal működik, amelyek valós idejű információk alapján segítik a városvezetést a jobb döntések meghozatalában.
Az okos város modellje hat fő dimenzió köré szerveződik.
- Az okos kormányzás az átlátható e-közigazgatást és a részvételi demokráciát jelenti, ahol a polgárok digitális platformokon keresztül szólhatnak bele a város ügyeibe.
- Az okos gazdaság az innovációt, a vállalkozóbarát környezetet és a digitális munkahelyeket ösztönzi.
- Az okos mobilitás intelligens közlekedési megoldásokat, elektromos járműveket és integrált közlekedési rendszereket foglal magában.
- Az okos környezet a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra és a fenntartható hulladékgazdálkodásra helyezi a hangsúlyt.
- Az okos emberek dimenziója a digitális műveltséget, a kreativitást és az élethosszig tartó tanulást támogatja.
- Végül az okos életkörülmények a modern egészségügyi, oktatási, biztonsági és kulturális szolgáltatásokat jelentik.
A világ élvonalában Barcelona és Szingapúr járnak az okos város megoldások terén. Barcelona okos parkolási rendszert, szenzorokkal felszerelt szemeteskonténereket és intelligens közvilágítást vezetett be, amely csak akkor kapcsol, amikor ténylegesen szükség van rá. A város parkjaiban okos öntözőrendszerek működnek, amelyek az időjárási viszonyokhoz igazítják a vízfelhasználást. Szingapúr még tovább ment: átfogó szenzorhálózatot épített ki a városban, amely valós időben monitorozza a forgalmat, a levegőminőséget és számos egyéb paramétert. Létrehozták a Virtual Singapore-t, a város 3D digitális ikrét, amely lehetővé teszi a városfejlesztési tervek szimulációját, mielőtt azok megvalósulnának.
Okos-e Miskolc?
Miskolc már korábban is aktívan dolgozott az okos város jövőképén, ez még a kettővel ezelőtti önkormányzati ciklusban történt. A város részt vett az európai SmartImpact projektben, amelynek keretében Smart City akciótervet dolgozott ki. Számos fejlesztés már megvalósult: geotermikus energiahasznosítás, biomassza fűtőmű, 75 új CNG üzemű busz beszerzése, amelyeken ingyenes wifi érhető el, valamint LED információs falak telepítése. Az akcióterv további elemei között szerepel intelligens forgalomirányítás, elektronikus jegyrendszer, elektromos töltők telepítése, valamint szenzoros árvízvédelmi és levegőminőség-mérő rendszer kiépítése.
A magyar okos város fejlesztések egyik legnagyobb kihívása, hogy nincsenek dedikált központi források, így a városok európai uniós és hazai pályázati forrásokból, valamint saját költségvetésükből finanszírozzák a projekteket. Budapest elfogadta 2030-as okos város jövőképét, míg olyan városok, mint Szeged, Debrecen, Kaposvár és Szolnok szintén dolgoznak saját stratégiáikon. Miskolc, Kaposvár és Szolnok belépett a 19 ország 89 városát tömörítő nemzetközi Open & Agile Smart Cities kezdeményezésbe, amely az okos város megoldások megosztását és adaptálását segíti szabványosított keretrendszerrel. A Lechner Tudásközpont országos koordinátorként támogatja a városokat módszertani útmutatókkal és példatárral, bár finanszírozási forrásokkal nem rendelkezik.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
